2009. július 13., hétfő

Bloggolások és belső sipolyok

Az emberek szeretnek kiírni magukból mindent. Meg jót is tesz nekik, valószínű. Talán a Blog-műfaj is ezért született. Olyanokat viszont kevesebbet látni, akik olvasnak Blogokat. Ha csak nem valamilyen botrány-ízű, vagy az erotika határát súroló az.

Úgy gondolom most, hogy ezeket amiket írok, ezeket magamnak írom. nem hiszem, hogy élő ember érdeklődne ilyesmik iránt, hogy én speciel mit írok például ide. Azután persze, hogy az ember, megnyomja a végső enter gombot, utána már megvan az a sansz, hogy akár egymilliárd ember is olvashatná ezt... de aztán rá kell ébredni, hogy nem olvassa, mert ő is egy-egy blogot ír, annak reményében, hogy valaki egy eltévedt klikkelés következtében ezen sorokra lel pédául. Aztán ahogy elolvassa, az jut az eszébe, hogy én miért ne létesíthetnék egy Blogot. Hátha más is eltéved... és szépen gomolyogva fonódnak eggyé a sorok végeláthatatlan mértékben, távol az éterikus végtelen felé elnyúlva. Egy szövegből font gondolatifüzért, amely dns-láncként tekeredik, egymás közelében lévő blogok össze-összecsavarodva, alkotnak bonyolult szövegből font textura-struktúrákat amelyekből talán megszületik valamilyen gondolati síkon megvalósuló közös életérzés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése